10.rész

- Juli mi a frászt csinálsz?!-rontottam be a szobába.

- Menjél már ki felé mi közöd van hozzá? 

- Aludni akarok! 

- Menjél isten áldjon. 

- Hát baszki..vágtam be magam után az ajtót. Zoli már nem volt itt eléggé korán elmentek munkát keresni. Lefürödtem majd felöltöztem és lementem a   nappaliba de a házvezetőnő Emma már beengedte Erzsit.

- Szia Erzsi.-öleltem meg.

- Szia.-ölelt vissza. 

- Márti éhesek vagytok? Már megcsináltam a reggelit...-mondta Emma

- Erzsi?-néztem rá kérdően. 

- Együnk és akkor utána majd kitaláljuk mit csináljunk. 

- Akkor máris hozom.-mosolygott Emma. 

- Gyere üljünk le.-vezettem az étkezőbe. 

- Hogy aludtál? 

- Fantasztikus volt arra kelnem, hogy Juli valami rock bandát ordíttat a szobájában.- mondtam szarkazmussal. 

- Jó, hogy itt lent már nem annyira lehet hallani.-nevetett Erzsi. 

- Ez nem annyira nevetséges.- mondtam és Emma már hozta is a pirítóst narancslével. 

- Köszi.-mondtuk egyszerre. 

- Egészségetekre. Ezután akartok fürdeni a medencébe? Mert akkor kitisztítom. 

- Rendben fürdünk benne.-mosolyogtam és Emma elment az udvarra. 

- Csáó.-jött le Juli az emeletről és elvett Erzsi tányérjából egy szelet pirítóst. 

- Te hallod mit képzelsz magadról?- mondta flegmán. 

- Ne pattogj már nekem ki vagy te itt? Senki el lehet menni. 

- Álljál már le kinek dumálsz te így. Elhiszed többet letettem az asztalra mint te? 

- Ki nem szarja le?- ivott bele a narancsléébe. Láttam Erzsin, hogy ha nem fogja le most neki meg tehát nem tehettem mást, lefogtam. 

- Nyugi Erzsi. Nem éri meg. Inkább menjünk ki az udvarra. 

- Oké.-láttam rajta azt a dühöt. 

Kimentünk és levettük a ruhát egy bikinire. 

- Tessék kész a víz.-mutatott felé Emma.- Júlia felkelt már?- mondta úgy mint aki nem színleli Julit. 

- Fel...sajnos.-mondta Erzsi de a sajnost  csak halkan tette oda és lefeküdt az egyik napozó ágyra. 

- Csinált valamit? 

- Elvette a pirítósomat és megitta a narancslevemet de ezen kívül csak lélegzik annyi a baj. 

- Hé Erzsi...- néztem rá komolyan. 

- Semmi gond, ha közöttünk ezt mondja én is hasonló véleményen vagyok.- mosolygott Emma. 

- Apuék merre vannak? 

- Minden hétfőn szerdán pénteken és csütörtökön Diósgyőrön alszanak a munka miatt onnan könnyebb elmenni reggel nekik. 

- Ja értem. 

- Na én megyek kitakarítok hisztipicsa szobájában is.-nevetett Emma és vele együtt mi is. Emma bement én pedig lefeküdtem az egyik napozó ágyra Erzsi mellé. 

- Nagyon kibírhatatlan a testvéred ugye tudod?- mondta de nem nézett rám. 

- Nem kell bemutatni.-vigyorogtam.- Hova mentek a fiúk munkát keresni? 

- Nem tudom de csak Júliusba kérik az állást mert egy hónapra elegendő pénzünk van mind hármunknak. 

- Honnan? Bankot raboltatok?- nevetettem 

- Hahahahahanem. Szüleinktől van.- mosolygott Erzsi. 

Erzsi felült az ágyról és komolyan rám nézett. 

- El kell mondanom valamit de ezt rajtad kívül más nem tudja...

- Mond csak. De kezdesz megijeszteni. 

- Terhes vagyok!.-nyögte ki. 

9.rész

Erzsiékkel és Zolival először az egyik étterembe mentünk be. 
Leültünk a legelső asztalhoz amit láttunk.
- Jó estét. Az étlapok.- nyújtotta a pincér. 
- Köszönjük.- mondta Andris. 
- Annyira örülök, hogy itt vagytok.- mosolyogtam. 
- Zoli találta ki, hogy jöjjünk fel hozzád én meg megkértem a Nagyit, hogy adja kölcsön a házat.- mondta Erzsi. 
- Végre velem lehetnek a legfontosabbak. 
- Na akkor mit eszünk?- kérdezte Andris az étlapot nézve. 
- Pizzát olyan rég ettem.- néztem vágyakozva én is az étlapot. 
- Nektek is jó a pizza?-kérdezte Zoli széles mosollyal. 
- Igen.-mosolyogtak Erzsiék.- Már rég ettem én is.- nevetett Erzsi. 
- Pincér...-intett Zoli. 
- Igen, mit hozhatok? 
- Kérnénk 4db mini pizzát sonkásat kettőre mehet erős paprika és kettő citromos vizet és kettő kólát is kérünk.
- Rendben máris hozom!- vitte el az étlapokat 
- Ezután mit akarunk csinálni?-kérdezte Zoli. 
- Bulizni most semmi kedvem.- húzta a száját Erzsi. 
- Nekem se...- néztem a földet vagyis az asztalt. Zoli észre vette, hogy mi a baj és megsimogatta a combomat. Megnyugtató volt. 
- Menjünk mindannyian haza én már álmos vagyok. Meg lesz a vacsi aztán takarodó.-mosolygott Andris. 
- Oké, nem rossz ötlet mai naptól kimerültem de holnap Andrissal el kéne mennünk munkát keresni erre a pár hónapra.
- Oké Zoli de ma aludj nálam kérlek.- kérleltem 
- Rendben szívem.-csókolt meg.
- Elnézést de a pizzából kifogytunk esetleg valami mást?- mondta a pincér de ez már másik volt. 
- Nem köszönjük. Akkor srácok mehetünk haza vagyis csak én és Erzsi.- állt fel Andris.
- Sajnos.-álltunk fel mi is és kisétáltunk az étteremből szokásos Miskolci étterem volt a nyári szünetben. 
- Akkor reggel találkozunk majd...-mondta Erzsi és már Andris kezét fogta. 
- Rendben.-öleltem meg Erzsit.- Jó éjt nektek.-mosolyogtam. 
- Jóéjt.-mondták egyszerre és mind a ketten párban elindultunk más merre gondolom ők még bementek valahova. 
- Holnap mit tervezel szerelmem?- mosolygott Zoli. 
- Áthívom reggel Erzsit nálunk megreggelizünk aztán elmegyünk Julival valahova.-forgattam a szemeim. 
- Ennyire nem kedveled? 
- Komolyan kérdezed? Ő drogozott be de ez még hagyján Apuék előtt játssza a jó kislányt aztán kitudja egy nap hány pasival fekszik össze. Iszik,dorogozik szexel, iszik drogozik szexel ebből áll a délutánja azokkal. 
- Menj el holnap vele és Erzsivel oda ahol voltatok és vigyázz rá. Nem tudja mit csinál.- mosolygott lágyan Zoli. 
- Ahj jó..
- Pont ezért szeretlek édesem.-csókolt arcon
- Nem volt vicces. Ma estére az enyém vagy végre.-mosolyogtam. 
- Megnézzük a Szerelmünk Lapjait ? 
- Aha benne vagyok imádom olyan romantikus.
- Pont, mint mi. 
- Na várj előkeresem a kapukulcsot.-mire kimondtam megjelent mögöttünk Juli Patrikkal(?) 
- Hát ti?- kérdeztem meglepődve. 
- Minek látszik?! Felhoztam Patrikot.- smárolta le Juli. 
- Tegnap még nem Márk volt?- mondta flegmán Zoli.
- Neked meg mi közöd van hozzá kis csávó? Törödj a saját gádzsiddal. 
- Vegyél vissza ebből a hangnemből én nem a spanod vagyok! 
- És ha nem akkor mi lesz?- lökte meg Patrik
- Még egy ilyen... 
- Akkor mi lesz?- esett neki Patrik
- ÚRISTEN HAGYJÁTOK ABBA ZOLI FEJEZZÉTEK BE.- kiabáltam mire Apa kijött.
- Itt meg mi a... folyik? 
Körbe néztem de Juli eltűnt. 
- Nem tudom egyszer csak nekem esett.- nézett Apámra Zoli vérző orral. 
- Menjetek be Márti oké? 
- Rendben Apa... Gyere Zoli.- bementünk és felmentünk a szobámba. - tessék itt egy vizesruha tedd az orrodra. 
- Kösz.-vette el.- Tehát ő volt a féltesód Juli? 
- Aha... Gondolom most is drogozott de nehogy lebukjon elment mikor ki jött Apa. 
- Kétszínű liba.. 
- Az.-mondtam miközben betettem a filmet a DVD lejátszóba
- Menjünk fürödjünk le.-húzta a pulcsim ujját le a vállamról. 
- Oké benne vagyok.- bementünk fürdeni, majd megnéztük a filmet de a végére nem értünk hisz bealudtunk mind a ketten. Reggel arra keltem hogy Juli ordíttatja a zenét. 
- Juli mi a frászt csinálsz?!-rontottam be a szobába. 

8.rész

Úristen ezt nem tudom elhinni tényleg megcsaltam a Zolit? Milyen ember vagyok..Még ha bedrogozva akkor is... 
Mikor haza értünk mindenki fura volt. 
- Sziasztok.-mondtuk Julival együtt. 
- Sziasztok.-mondták ők. 
- Márti van a szobádba egy meglepi.-mondta Apa
- Oké.-elindultam a szobámba és lassan kinyitottam az ajtót nem hittem a szememnek ZOLI ott volt a szobámba. 
- Jézusom Zoli hát te?-rohantam hozzá és a szorosan öleltük egymást.
- Hát Andrissal mentünk a városba csak épp Miskolcra. 
- Ti ketten jöttetek? 
- Nem, jött velünk Erzsi is. 
- Istenem de jó. Annyira örülök, hogy itt vagy mégpedig mert elkell valamit mondanom... Üljünk le.-csuktam be a szobám ajtóját. 
- Mond.-kicsit ijedt volt a hangja. 
- Elmentem ebéd után Julival sétálni ő a fél tesóm és valami iszonyú rossz helyre vittek mindenki tetovált és fültágítósak voltak a lányok pedig mint valami utca lányok és olyan piát itattak velem amibe drog volt...és .... én....lefeküdtem valakivel a drog miatt.-sírtam el magam
- Édesem.-ölelt meg.- Nem haragszom drog miatt volt. Most már mind a négyen itt vagyunk és vigyázunk rád. 
- De hol fogtok lakni? 
- Erzsi mamájának van egy háza és ott.- mosolygott.- Egy utcával feljebb van mint ez.-mosolygott. 
- Közel lesztek. 
- Gyere menjünk el valamerre Erzsiékkel.-mosolygott. 
- Oké csak át öltözök.-csókoltam meg. 
Felvettem egy rövidnadrágot és egy toppot és nyakunkba vettük a várost este Erzsiékkel. Hihetetlen,hogy Zoli megbocsájtott. Már tudom ő az igazi! 

7.rész

- Gyere menjünk be ne álljunk itt tétován.-mondta Alexa. 
- Oké.-nyúltam a bőröndömért de apám megelőzött. 
- Majd én beviszem.-mosolygott.- Juli mutasd meg kérlek Mártinak a szobáját.
- Rendben.-mosolygott.- Márti kövess. 
Szó nélkül mentem utána a házba. Mikor beértünk az udvarról szinte elhűltem a látványtól. Nagy volt a ház és elegánsan volt berendezve az üvöltött a házról, hogy mennyire kifinomultak. 
- Itt a szobád.- nyitotta ki az ajtót. 
- Köszi, tök jó.- mosolyogtam. 
- Segítsek kipakolni?-kérdezte. 
- Nem, bocsi. Most egy kicsit egyedül lennék.-húztam a számat.
- Nem gond! Majd gyere le Anya készíti az ebédet.
- Oké.-csuktam be utána az ajtót.
Hanyatt dőltem az ágyamon és a plafont néztem. Alig pár órája, hogy elváltam a családomtól és barátaimtól már hiányoznak... Mi lesz velem nyáron?! Láttam a szobámban a laptopot, nyilván Apa erre is gondolt ha csak nem Alexa. Leültem az asztalhoz és bekapcsoltam. Amíg bekapcsolt néhány cuccomat kipakoltam. Beírtam a keresőbe, hogy facebook és bejelentkeztem. Nagy csodálkozásomra Zoli aktív volt. 
Szia Zoli.- írtam rá. 
Márti szerelmem. Megérkeztél?
Igen nyuszi itt vagyok és mindenki tök barátságos. 
Annak örülök de most mennem kell Andrissal elnézünk a városba mindennap veszek neked valami szépet és ha haza jöttél megkapod az összeset! 
Jajj édesem köszönöm szépen de nem kellett volna! 
Semmi nyafogás megkapod és kész!:3 
Rendben Drágám, akkor szia este beszélünk csók:* 
Szia.:* 
Mihelyst kijelentkeztem lementem a többiekhez de először átöltöztem. 
- Na megjött a Mártika.-mosolygott apa.- Csini vagy! 
- Köszi...-félmosoly és szégyenlősen lesütöttem a szemem. 
- Igaza van apukádnak csinos vagy. Ebéd után van kedved elmenni a városba Julival?-kérdezte Alexa. 
- Persze. 
A terítés és ebéd után nyakunkba vettük a várost. 
- Merre megyünk?-kérdeztem. 
- garázsba.-mosolygott. 
- Az hol van? 
- A város szélén kutya se jár ki ott szoktunk nyomulni.-mosolygott. 
- Értem.-néztem furán. 
Több perces néma gyaloglás után megszólalt Juli: 
- Na itt átbújunk a kerítésnél és ott vagyunk abba a kis ház szerűben.
- okééé.-mondtam kicsit félve és mentem Juli után. 
- Szasztok nézzétek kit hoztam a fél tesómat.-mondta a többieknek 6 fiú volt és kettő lány. 
- Sziasztok.-mondtam
- Hali.-vágták rá és kicsit sem a jóindulat jött belőlük a fiúk tetoválva voltak és fültágesszel a lányokon meg alig volt ruha mondhatni, hogy úgy néztek ki mint az utca lányok. 
- Szia Márk.-sétált oda az egyikhez Juli. 
- Csá bébi.- csókolta meg vagyis ez inkább smár volt és Juli az ölébe ült és enyelgésbe kezdtek. 
- Ne csak állj ott csinálj te is valamit!- szólt az egyik lány.- Amúgy Lili vagyok. Gyere igyál velünk-nyújtotta a piát ami sima üvegbe volt. 
- Nem köszi nem iszok... 
Röhögni kezdtek. 
- Nem iszik jó vicc. Juli milyen gyereket hoztál te ide anyuci pici lányát?-röhögött az egyik srác.
- Igyál valamit Márti bátran csak éjjel megyünk haza van fél napunk, de most bemegyünk a szobába Márkkal.-mosolygott.
- Tessék.-dobott nekik valamit feltehetően óvszer volt egy másik srác.
- Na ülj le az igyál.-mondta Lili. 
- Jó.-ültem le és kortyoltam a piából.- Köszi elég volt.-rázott ki a hideg. 
- Igyál már Márti vagy hogy hívnak na! 
- Jól van már.-húztam meg az üveget. Tapsolni kezdtek nem értettem mért. 
- Na így kell ezt. Ügyes vagy! -mosolygott Lili.- Nézd ők itt, Roland, Patrik, Bence, Peti, Viktor és Laura aki bement Julival ő pedig Márk volt. 
- Gyere kislány ülj már ide az ölembe.-mosolygott Patrik és oda húzott erősen. 
- Hé nekem van barátom... 
- És szerinted én kapcsolatot akarok?! Nekem csak szexelni kellesz. Érzelem nélkül.- csókolgatta a nyakam.
- Hé hagyjál már neked teljesen elment az eszed? 
- Nyugodj már le.- jött ki Juli egy szál melltartóban és bugyiban kezében a cigivel. Nem kell félned bemész lerendezed vele és kész! 
- Juli normális vagy? 
- Márti nyugi igyál ebből kicsit. 
- Oké.- gondolkodás nélkül meghúztam annyira pipa voltam éreztem utána, hogy valami nem oké. 
Rövidesen tényleg mindent másnak láttam. 
- Na bemegyünk az egyik szobába?- kérdezte Patrik. 
- Menjünk.-mondtam széles vigyorral. 
Majd bementünk és megtörtént minden... 

6.rész

Egész éjjel Zoli karjai közt aludtam. Nem tudom elhinni, hogy itt kell hagynom a várost, ki tudja mennyi időre. Teljesen idegen lesz számomra az a hely és az a "család". 
- Jó reggelt drágám.- hozta be a reggelit Zoli.
- Szia szerelmem. Köszönöm de most egy falat se menne le a torkomon.
- Akkor készülődj nem sokára mennünk kell addig hívok egy taxit. 
- Rendben.- levetettem Zoli pólóját amit adott pizsamának és felvettem a saját ruhámat megfésülködtem és mentünk. Haza felé menet is csöndbe ültünk egymás mellett. 
- Zoli...Most egyedül szeretnék bemenni ha nem baj.-mondtam mikor kiszálltunk a kocsiból. 
- Nem dehogy kilencre itt leszek a ház előtt kicsim.-csókolta meg a homlokom és megfordult. 
Bementem a házba és mindenki itthon volt. Anyám, Apám és Ricsi is. 
- sziasztok.-mondtam 
- Szia.-mondták egyszerre. Elindultam a szobámba pakolni mikor Anyám utánam szólt:
- Én már össze pakoltam neked...
- Kilenckor indulunk?-csináltam úgy mintha meg se hallottam volna. 
- Igen.-válaszolta kisebb melegséggel Apám. 
Felnéztem a falon lévő órára. 
- még csak háromnegyed kilenc had töltsem ezt az időt egyedül!-mentem a szobámba és vágtam be magam mögött az ajtót. Könnyezve ültem be az ágyam elő épp mint anno mikor a Zolival szakítottam. Elővettem egy papírt és egy tollat és írni kezdtem. 
" Drága Legjobb Barátnőm Erzsi! 
Sajnálom, hogy nem tudtam elbúcsúzni tőled de nem lettem volna rá képes annyira fájt volna. Egy jó ideig kitudja meddig nem tudunk találkozni. Tamásos esett miatt Anyám Apámhoz "száműzött". Azt mondta, hogy az én érdekemben de nem látom miben segítene megszökni a probléma elől... Igazából azt szeretném leírni neked, hogy vigyázz magadra és a Zolira...kérlek! Ne hagyd neki, hogy össze omoljon mert elmentem és te se tedd! Nem örökre megyek el. Kérlek vigyázzatok magatokra és puszillak titeket add át az Andrisnak is! Legyetek jók.
                                                           Márti. " 

- Márti indulunk!-zökkentett ki az ajtó kopogás. 
Felkaptam a táskáimat és a zsebembe raktam a lapot amit Erzsinek szántam. Mikor kiértem Zoli már ott volt egy csokor rózsával. Egyből hozzá mentem és megcsókoltam. 
- Szeretlek.-könnyeztem. 
- Ne sírj szerelmem mindennap írok levelet! Vigyázz magadra!-nyújtotta át a csokrot. 
- Ezt kérlek add oda Erzsinek.-szipogtam és nyújtottam neki a papírt.
- Oké.-nyomta a zsebébe.- Ígérd meg, hogy vigyázol magadra!
- De akkor te is!
- Rendben.-jött oda Anyám. Zoli arrébb állt. 
- Márti kincsem vigyázz magadra tudom hogy úgy érzed, hogy most ellened vagyunk de nem! Te érdekedben csinálok mindent te vagy a legfontosabb. Mindennap hívlak. 
-Oké.-vágtam rá ridegen könnyezve és láttam, hogy anyám is könnyezik. 
- Mennünk kell csajok.-mondta apám aki már bepakolta a táskáimat a csomagtartóba. 
- Szia Márti.-puszilt arcon Ricsi 
- Szia. 
- Vigyázz magadra kincsem.-mondta anyám és szorosan megölelt. 
- Oké..ti is...-nyögtem ki. 
- Márti életem egyetlen szerelmem hiányozni fogsz.-csókolt meg Zoli.
- Te is édesem add oda a levelet Erzsinek.-szinte ráparancsoltam miközben a könnyeimmel küszködtem. Utoljára vissza néztem a családomra és beszálltam a kocsiba Apám mellé. 
Apám elindult és integetve köszönt el tőlem a családom. A végén már csak a búza táblát láttam. 
- Hol laksz?- kérdeztem ridegen 
- Miskolcon. Nagyon fog tetszeni szép város és a feleségem Alexa is alig várja, hogy megismerjen.- mosolygott. 
- Hány gyereked van tőle? 
- Egy fiú de neki még az előző kapcsolatából van egy lány aki velünk él Juli. 
- Mi a fiad neve? 
- Márk. Nagyon édes kisfiú mutattam neki képeket már rólad.-mosolygott.- De kérlek érezd jól magad már egy kicsit nem lesz olyan szörnyű. Itt a nyár!
- Oké.-félmosoly. - De Apa tudod milyen fura újra veled lenni annyi év után? 
- Igen akkoriban nagyon elszúrtam Anyáddal... De megváltoztam.
- Elhiszem neked de akkor is fura. 
- Tudom drágám, tudom. 
Az út többi részét szótlanul tettük meg. 
- Megjöttünk.-törte meg apám a csendet kinéztem az ablakon és kint állt a jövőbeli családom. - Gyere szállj ki.-mosolygott.
Kinyitottam az ajtót és határozottan éreztem, hogy mennyivel másabb itt a levegő. 
- Gyere kicsim bemutatlak.-mosolygott.- Ő itt a lányom Márti. Márti ő itt a feleségem Alexa a lánya Juli és a kisfiam Márk.-mosolygott.
- Örülök.-fél mosoly. 

5.rész

-Mindig veled leszünk Márti.-mosolygott Erzsi és ránézett a Zolira.
-Igen Márti veled leszünk.-mosolygott Zoli is.
- Erzsi kimennél kérlek?
- Persze Andris is beakar hozzád jönni elmegyek elé.-mosolygott és kiment.
- Zoli..-felé fordultam.
- Mondjad kincsem
- Sajnálom, hogy szakítottam veled szeretlek Zoli!
- Tényleg Márti?-csillant a szeme
- Igen Zoli..nagyon szeretlek..bocsáss meg nekem.- szinte már könyörögtem neki könnyes szemmel
- Márti.-törölte le a könnycseppemet.-Én is szeretlek. Sose haragudtam rád.-ölelt meg. Amint karjaiba zárt akkor éreztem magam a legnagyobb biztonságban.
*másnap*
- ....Márta itt vannak a zárójelentések....-nyomta a kezembe a doktornő a lapokat a folyosón.
- Köszönöm.-Zolihoz fordultam.-Mehetünk szerelmem?
- Igen.-kulcsolta a kezét az enyémhez és léptünk ki a kórházból. Friss levegő illata babonázó volt.- Márti.-zökkentett ki a gondolataimból Zoli hangja.- Az ott nem Anyukád meg Apukád?
- Jézusom de.-rémültem meg apám láttán nem is tudom mióta láttam őt utoljára számomra már teljesen idegen. Közelebb értünk.
- Sziasztok.-mondta anya és apám egyszerre.
- Csókolom.-mondta Zoli
- Szia Anya...Apa...-néztem hűvösen
- Márti beszélhetnénk?-kérdezte Apám.
- Mond itt Zoli előtt nincsenek titkaim.
mély levegőt vett Apám.- Arról van szó, hogy hozzám költözöl...egy időre.
- Hogy mi?! Anya?
- Jobb lenne most egy kis idő a barátaid.-mondta furán és Zolira nézett.- nélkül ez az eset miatt!
- De én nem akarok elmenni!
- Márpedig elmész.
- Anya te most elküldesz?-könnyek szöktek a szemembe.
- Márti csak a te érdekedben kincsem. Hidd el jobb lesz!
- Mégis mért lenne jobb itt hagyni mindent és mindenkit? Azt hiszed sikerül majd ott új életet kezdenem? Vagy azt akarod hogy elmeneküljek a problémák elől, nem inkább meg oldani kéne őket?
- Nyugodj meg.-tette apám a vállamra a kezem.
- Te csak ne nyugtass engem!-ráztam le magamról a kezét.
- Apádnál jó helyed lesz ugyanis a Apának jó vagy/voltál.
Apa, Anyára nézett majd hozzám szólt újra.- Össze ismerkedhetsz a féltestvéreiddel és a feleségem is alig várja, hogy lásson.-mosolygott.
- Fogjátok már fel hogy nem akarok menni!
- Márta!! Holnap reggel indultok.- mondta Anyám keményen és alighanem könnyezve-
- De Anya..-szinte már könyörögtem
- Nincs semmi de eldöntöttük mész!
- Akkor ma Zolinál alszok.
- Oké de holnap reggel kilenckor indultok.
- Oké.-fogtam erősen Zoli kezét és sietve elindultunk.
Egész úton csöndbe lépkedtünk egymás mellett. Felértünk hozzájuk és egyedül voltunk.
- Most mi lesz? Épp hogy visszaszereztelek és itt hagysz..
- Zoli tudod hogy én se akarok elmenni de döntöttek a sorsomról.
- Ne beszélj úgy mintha a kivégzésedről lenne szó!
- Én most úgy érzem teljesen egyedül leszek. Nem tudok elbúcsúzni Erzsitől..nagyon fájna.
- Majd akkor elmondom neki én, hogy mi van.
- Zoli ezen az estén veled szeretnék lenni.
- Én is.-fogta meg a derekamat és húzott az ágyra.