25.rész

Reggel első dolgom volt megkeresni az orvosom. Közöltem vele, hogy mi történt tegnap - bár a pontos részletekről nem számoltam be - és azt mondta, hogy ez a testemtől, a szervezetemtől teljesen normális reakció. Kicsit megnyugodtam tőle, hogy ennyire jól reagálok a kemóra a hajhullástól eltekintve. Andris aludt még mikor kijöttem szóval úgy döntöttem a többi beteggel együtt eszek az étkezőben. A reggelink egy szelet kenyér volt egy   kis mézzel és lekvárral, és mellé volt egy pohár tej vagy tea aki amelyiket kérte azt kapta. Én teát ittam. Elnéztem a többi rákos férfit és nőt és itt én voltam a legfiatalabb de mindenki irtóan le volt soványodva féltem, hogy én is így fogok kinézni.  Miután megreggeliztem ha lehet ezt annak hívni vissza indultam a szobámba de Márti már jött.
- Szia.- ölelt meg Márti.
- Sziasztok.- mosolyogtam. - Zoli?- kérdeztem.
- Ő még alszik.- nevetett.
- Akkor kezet foghat Andrissal még ő is alszik.- nevettem vele.
- Örülök, hogy jó kedved van.
- Meg van rá az okom.- mosolyogtam.
- Na mesélj.- ült le Márti a folyosón a székekre.
- Tegnap este együtt voltunk úgy.-mosolyogtam.- És csodás volt.- mosolyogtam szerelmesen.
- Jaj, de jó.- örült velem együtt.- Látod nem kell mindent rosszul felfogni.
- Igazad van.- láttam be végül. Majd elindultunk vissza a szobámba de Andris még mindig aludt.
- Na jó..-sóhajtott Márti. - HÉTALVÓ ITT AZ IDEJE FELKELNI!
Andris úgy felijedt hogy azt se tudta hol van de én ezen csak nevettem.
- Na gyerekek.- ült le Márti az egyik székbe.- Találkoztam reggel az orvossal és szigorú szabályokat adott ki. Andris.- mutatott felé az ujjával. - Nem aludhatsz vele többet.  A látogatási idő tíz órától este kilencig tart. Utána haza kell mennünk és Erzsi marad! Nehéz lesz de ez neki kell és minden döntésünk az Ő érdekeit szolgálja.- mosolygott biztatóan. Ezt szerettem Mártiban akármilyen rossz helyzet van Ő mindig a legjobbat szeretné kihozni belőle és mindenbe a jót szeretné látni és minket is erre felé terelni. Kisebb- nagyobb sikerrel de megy neki! Ja és majdnem elfelejtettem Erzsit majd háromtól ötig nem lehet zavarni akkor kap valami kezelést. Neked beszéltek már erről?- nézett rám kérdően.
Végre én is szóhoz jutottam úgy éreztem nagy gombóc van a torkomban ezektől az információktól és, hogy Andris nem aludhat velem.
- Nem erről még nem szóltak nekem semmit.. Azt tudtam hogy lesz egy kezelés de nem gondoltam, hogy ilyen hamar.
- Minél előbb annál jobb.- fogta meg a kezem Andris. - De Szívem ne haragudj most haza kell mennem lefürdök és tiszta ruhát keresek addig pletyizzetek!- puszit nyomott a homlokomra.- Sziasztok.